A Szentmiséken való közreműködésünk a Rókus karzatán már hagyományos, így a Husvét előtti, nagyszombati éneklésünk sem az első volt.
Az viszont érdekesség, hogy karnagyunk, Gémesi Boglárka egyidejű külföldi fellépése miatt, helyettesítőként korábbi karvezetőnk, Csonó Ildikó dirigálta a Kantátikát.

Szerepléseinkről nem készült videofelvétel, így a galériában csak pár fotót láthatunk.

A Rákosmenti Zenebarátok Egyesületének meghívására vettünk részt, az általuk szervezett, négy napos, XXV. Jubileumi RÁZENE FESZTIVÁL programjain, ahol a zene világnapján, október 1-jén léptünk fel egy női –, és egy vegyeskar társaságában.
A Harmónia Nőikar latin nyelvű egyházi dalai, valamint a Contrapunto Kamarakórus népdalfeldolgozásai és spirituáléi mellett a Kantátika produkcióját is nagyra értékelte a publikum.
Többek között Bartók: Ne menj el, Gárdonyi: Jere bé, Violám, és Giardini: Éljenek a víg nők c. dalainkat nagyon „szerette” a közönség, így még ráadást is kellett énekelnünk.
A koncert végén a három kórus közös dalaként Jeremiah Clarke: Jertek, áldjuk Istent c. négyszólamú, vegyeskari kórusműve hangzott el.

Dr. Breznay István Atya 20 éve szolgál a Szt. Rókus Plébánián, mely jubileum alkalmával „ünnepi” Szentmisét celebrált.
Ennek keretében a hívők egyik „szóvivője” méltatta az Atyát. Felkérésre a liturgiában mi is közreműködtünk.
A mise befejeztével, szintén a karzaton még elénekeltük -Könözsi László átiratában – a Non Nobis Domine -t, mely templomi szertartástól szokatlanul – a hívők vastapsát vívta ki.
A ceremóniát követően az Atyát köszöntő állófogadásra voltunk hivatalosak.

Énekkarunk egyik tagját baráti viszony fűzi Nagyvázsony polgármesteréhez, Fábry Szabolcshoz, akinek meghívására vettünk részt e három napos fesztiválon.
Pénteken autóbusszal érkeztünk a településre, ahol délután ünnepélyes út-, és tér-átadásra került sor, kora este kezdődtek a III. Hazajáró napok eseményei, így a mi fellépésünk is. A debreceni Pendely Énekegyüttest követve, de a Nagyvázsonyi Férfi Dalárda előtt léptünk színpadra, a mintegy 20 perces, vidám dalokból álló produkciónkkal. A műsort a kerthelyiség cigányzenés vacsorája zárta.
A szombat Nagyvázsony megismerésével telt, így láthattuk a Kinizsi vár várjátékait hagyományőrző „katonák” közreműködésével, megjártuk a vásári forgatagot és panoráma-buszos falunézésen is voltunk. Az esti V. Várbál a csapadékos idő miatt nem a várban, hanem a művelődési házban zajlott. Itt ismét fellépett közös dalával a már említett három „énekkar”.
A vasárnapi zenés szentmisén nagy örömmel énekeltünk a zsúfolásig telt, jó akusztikájú templomban. A közösség megismerhette a „másik arcunkat” is.
12 órakor déli harangszóval és a Nándorfehérvári diadalra való megemlékezéssel búcsúztunk vendéglátóinktól.

Kedves és megtisztelő meghívásnak eleget téve vettünk részt az idén tizedik, Balatonszárszó-i jubileumi kórustalálkozón, ahol a helyi vegyeskaron kívül Hajdúszoboszló, Miskolc, Budapest, Kistelek és a szlovéniai Lendva egy-egy kórusa képviseltette magát.
A Kantátika sikerét Giardini: Éljenek a víg nők c. kórusművének az a harmadik versszaka koronázta meg, mely alapító tagtársunk, Skobrák Ferenc „Egy-egy ördög minden férfi” kezdetű strófája.
A közönség vastapsa még akkor is tartott, amikor már a színpadról levonulva elfoglaltuk a nézőtéri helyünket.
A produkciók végén a 7 kórus, mintegy 160 énekese, közös dalként Michael Jackson „We are the World” c. számát adta elő – óriási sikerrel.
A hangverseny után vendégül látták az összes résztvevőt, miután a kórusok sorban rukkoltak elő egy-egy kedvenc dalukkal. Nagy tetszést aratott a mi „Sördal” -unk is.
Közel száz énekes közreműködése révén, Gémesi Boglárka zongorakíséretével a „Bodzavirág” című dallal búcsúztunk Szárszótól.
Tekintve, hogy a jövő évi kórustalálkozóra már most meghívtak minket is – hát úgy néz ki, hogy elmegyünk.