A Kantátika Férfikar Gemmingenben

Az egész történet két éve kezdődött, amikor a Kantátika városnapi fellépése után a kórus egyik tagja, Pittnauer Venó beszélgetésbe keveredett az itt tartózkodó gemmingeni küldöttséget vezető Sven Christ képviselővel. Sven – aki németországi testvérvárosunk képviselőtestületében a testvérvárosi kapcsolatokért felelős – felvetette, hogy a férfikarnak biztos nagy sikere lenne Gemmingenben is, és ígéretet tett: ez ügyben ő meg fogja keresni a gemmingeni Young Voices kórus vezetőit.

Az elképzelést tett követte, hiszen az események úgy alakultak, hogy az idei Parkfestre tényleg meghívást kapott a Kantátika Férfikar. (Gemmingenben csak a páros években van a mienkhez hasonló több napos városi fesztivál, amit hagyományosan a kastély hatalmas parkjában rendeznek, igazán idilli körülmények – pl. a park közepén egy kis tó található, gyalogos híddal – között.).

De magáról a fesztiválon történő szereplésről kérdezzük a legilletékesebbet, a Kantátika karnagyát! Langer Dóra – aki négy éve vette át a régi karnagytól, Csonó Ildikótól a kórust – nagy örömmel idézte fel a gemmingeni kirándulás négy napját.

 

P.T. Konkrétan hogy történt a kapcsolatfelvétel ?

L.D. A tavaly nyári nagyvarsányi fellépésünkön ott volt Iris Hess, a Young Voices kórus tagja, egyben a kórus elnöke, aki kifejezte elragadtatását, és azon melegében meghívott bennünket az idei Parkfestre. A meghívást természetesen örömmel vettük, és az idei évben már egy kicsit erre is készülve alakítottuk programunkat és repertoárunkat.

P.T. ….és hogyan készültél Te, illetve a Kantátika erre a fellépésre ?

L.D. Én személy szerint is nagy izgalommal, de ezzel így volt mindenki. A Kantátika tagjai közül néhányan ugyan már voltak Gemmingenben, de kórusként még sosem voltunk a testvérvárosban. Nagy kíváncsisággal vártuk az utazást, izgultunk a fellépéseink és az idegen helyszín miatt.

P.T. …és nyilván a viszonylag hosszú utazás miatt is ?

L.D. Az indulás pénteken hajnalban volt; a Petőfi Klubtól 5 óra körül indult a busz, de Gemmingenig csaknem 14 órányi buszút kellett, míg végre megérkeztünk. Itt rögtön élveztük a vendéglátók szeretetét: megismerkedtünk a fogadó családokkal, majd egy közös vacsora várt bennünket a Parkban hagyományosan kialakított magyar sátorban.

P.T. Hát a vendéglátásra tényleg nem lehetett panaszkodni !

L.D. Fogadtatásunk példán felüli volt, házigazdáink igazán kitettek magukért. Szombaton délelőtt városnéző kocsikázásra vittek el bennünket, amely igazán retró hangulatban, egy szénás kocsin utazva történt. Megnéztük a város gyönyörű, 52 m magas tornyú evangélikus templomát, amely Németország (és egyben a világ) negyedik legrégibb protestáns temploma. Itt az evangélikus tiszteletes vezetett körbe minket, amelynek végén – a lelkipásztor nagy örömére – spontán elénekeltünk egy gregorián éneket. A Városházán maga a polgármester, Timo Wolf fogadott és kalauzolt bennünket az új és a régi, patinás városháza épületében. Nagy hatással volt ránk a pár éve átadott új sportcsarnok és az iskola, amelyek nemcsak színvonalas kialakításukkal, hanem a funkcionalitásukkal is elragadtattak bennünket. A városnézésbe még belefért az ország egyik legnagyobb kőbányájának, valamint a Schönberg-kastélynak a meglátogatása is („természetesen” itt is rögtönöztünk egy kis előadást, a tulajdonosnő nem kis örömére…)

P.T. Az emlékezetes fogadtatás és városnézés mellett azért a lényeg a kórusok részéről a fellépés volt

L.D. A két kórus között a műfajban, stílusban és az előadásmódban meglévő különbségek egyáltalán nem akadályozták a szoros kapcsolatok kialakítását. A Young Voices – amelynek karvezetője Andrea Luz – a mi kórusunknál lényegesen nagyobb (kb. 40-45-en vannak), gospel, spirituálé, swing és hasonló könnyedebb stílusú zenével szórakoztatják a közönséget, minden számot kotta nélkül és speciális koreográfia alkalmazásával énekelnek.

P.T. Azért a Kantátika „hagyományos” komolyzenei kóruséneke is sikeres volt…

L.D. Igen, először szombaton a kora esti órákban léptünk fel a Young Voices sátránál.

(A Parkfesten a helyi civil szervezetek kapnak fellépési és vendéglátási lehetőséget azzal, hogy mindenki saját sátorban népszerűsítheti magát, és egyben a vendéglátás révén növelheti éves bevételét – P.T. megjegyzése). Itt bordalokkal, magyar népdalfeldolgozásokkal és néhány közismert spirituálé előadásával arattunk nagy sikert. Vasárnap délelőtt a parkban tartott ökumenikus istentiszteleten két egyházi kórusművet énekeltünk, amelyeket – istentiszteleten igazán nem szokványos módon – a hívek tapsa kísért. Vasárnap délután a tóparti kis színpadon már szinte mindenki által ismert szereplőként léptünk fel, és söpörtük be taps formájában a közönség részéről megnyilvánuló elismerést…

P.T. De ezzel még nem fejeztük be a fellépéseinket !

L.D. Nem bizony, a tóparti fellépés után nem várt felkérést kaptunk, hogy énekeljünk a gemmingeni fiatalok nagy színpadán, ahol aznap délután – meglehetősen pazar híradás-és színpadtechnikai háttérrel – léptek fel a környéken működő énekegyüttesek. A magyar népdalfeldolgozások mellett itt is előadtuk a Trink, trink, Brüderlein, trink kezdetű német dalt, melynek refrénjét a közönség – hasonlóan a többi helyszínhez, ahol ez volt a ráadásszámunk – velünk együtt énekelt.

Remélem, hogy a kialakult jó kapcsolat a két város kórusai között folytatódik a jövőben is, és mi is tudjuk majd viszonozni gemmingeni vendéglátóink vendégszeretetét! Köszönjük vendéglátóinknak a remek időtöltést és együttlétet!

(Dóri azt nem is tudta, hogy vasárnap éjfél után – inkább már hétfőn hajnalban – a zenés nagysátorban a Blaskapelle Fúvószenekarral is volt egy rögtönzött fellépésünk, amelyen a Trink, trink mellett elénekeltük a Sej, haj Rozit és a Hosszú, fekete hajt is – ez utóbbit a német fúvósokkal közösen magyarul !!)

 

Mi, a Kantátika Férfikar tagjai csak csatlakozni tudunk karvezetőnk, Langer Dóra kívánságához. Ez úton köszönjük Gemmingen vezetőinek és a Young Voices kórus tagjainak, hogy egy ilyen emlékezetes, remekül sikerült turnén vehettünk részt, és tényleg csak annyit mondhatunk:

Auf wiedersehen in Dunavarsány !

Papp Tibor

 

A Kantátika Férfikar Gemmingenben – 2014. júl. 27-29. bejegyzéshez 1 hozzászólás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!